Súlyos gazdaságpolitikai tévedés készül Magyarországon. Ma nem a sikeres hazai vállalkozók újabb megadóztatására, hanem a megerősítésükre lenne szükség. Ügyvédként naponta kapom a telefonokat: mi lesz most, mennyit ér a cégem, mennyi adót kell fizetnem, és egyáltalán miből? Ez számomra egyértelműen azt jelzi, célkeresztben a KKV-k és általában a középosztály.
Baka András köztársasági elnök Fejes Péter volt Vas megyei főügyészhelyettest jelölte legfőbb ügyésznek október 12-én. A jelölés önmagában nem tölti be a tisztséget: a személyi döntést az Országgyűlés hozza meg.
A NAIH szerint a közfeladatot ellátó szervek dolgozóinak politikai célzatú, diszkriminatív listázása sértheti az adatvédelmi alapelveket.
A Kúria szerint az élettársi kapcsolat gazdasági közösségét nem zárja ki, ha a pénzügyeket és az üzleti döntéseket jellemzően csak az egyik fél intézi. A közös élethez végzett háztartási munka és gyermeknevelés is jelentős lehet, ha a felek közös célok érdekében működnek együtt. A döntés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden együttélés vagy házimunka automatikusan élettársi vagyonjogi igényt alapoz meg. Az ügyben a Kúria az élettársi kapcsolat fennállását állapította meg, a vagyoni részesedés arányáról még nem döntött.
A Kúria szerint pénzmosás miatt felelhet az is, aki a párjától kapott pénz bűnös eredetéről nem tud biztosat, de a körülmények alapján komoly kétsége támad, mégsem kérdez rá, hanem elkölti az összeget. A döntésben az 5 millió forintos átutalás a korábbi, összesen 400 ezer forintnyi utaláshoz és a pár szerény jövedelméhez képest kirívó volt. A Kúria az elmarasztalást helybenhagyta. Az ítélet ugyanakkor nem mondja ki, hogy minden szokatlan családi átutalás címzettje bűncselekményt követ el: a bíróság az összes körülményt együtt értékelte.
Név szerint közzé kell tenni a Médiatanács szavazási eredményeit, nyilvánossá kell tenni a különvéleményeket, a szó szerinti ülési jegyzőkönyveket pedig az aláírást követő három munkanapon belül publikálni kell. Ezek a legfontosabb ellenőrizhető változások a testület október 6-án elfogadott új ügyrendjében.
Az IMF szakértői 7–7,5 százalék közötti GDP-arányos költségvetési hiányt valószínűsítenek Magyarországon 2026-ra, és átfogó, gyorsan induló kiigazítást javasolnak. A megállapítások egyelőre az Article IV misszió zárónyilatkozatában szereplő stábvélemények, nem az IMF Igazgatótanácsának elfogadott országértékelése.
A Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezete 2027-től újraszabályozná a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adóját. A rendszert a főállásúak mellett a mellékállású egyéni vállalkozók, köztük nyugdíjasok és nappali tagozatos hallgatók is választhatnák, és ismét lehetne cégeknek, más kifizetőknek számlázni.
Az Európai Unió Bírósága kimondta: uniós jogba ütközik, ha a párhuzamosan fennálló teljes munkaidős és részmunkaidős munkaviszonyok közül csak az első alapján számítják a fizetett éves szabadság díjazását. Az október 8-i ítélet a munkáltatók és a bérszámfejtők számára is jelzi, hogy a második szerződésből származó munkaidő és jövedelem nem hagyható figyelmen kívül.
A 2026. évi XLIX. törvény több száz jogszabályban cseréli le az elnevezéseket, módosítja a miniszterelnöki illetményt és több választókerület határát. A főszabály október 1-jén lépett hatályba.
Hatályba lépett a nyáron elfogadott plakáttörvény: eltűnnek a gigaplakátok és a homlokzati reklámhálók. A már nem megfelelő eszközöket december 31-ig kell leszerelni.
A luxembourgi Törvényszék hatáskör hiányában elutasította a T-457/24. számú ügyben benyújtott magyar keresetet. Ez a befagyasztott orosz állami vagyon rendkívüli hozamainak ukrán célú felhasználását kifogásolta.
A Kúria a Pfv.20.195/2026. számú ügyben mindkét alsóbb fokú ítéletet hatályon kívül helyezte. A testület szerint a hatósági döntés nyomán az elkobzott lovak és egy szamár tulajdonjogát az állam szerezte meg.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéshez kapcsolódó kötelező kegyelmi eljárás szabályait. A döntés 2027. május 31-én lép hatályba, addig kell új szabályozást alkotni.
A lakásvásárló a szerződésben egy összeget lát, az illetékhatóság viszont egy értékelési ügyet. A kettő többnyire találkozik, de ha szétválik, nem a 4 százalék a legnehezebb kérdés, hanem az, milyen adatokból és milyen időpontra számol a NAV.
A KATA-tervezet visszaengedné a céges számlázást, de az 50 százalékos egymegrendelős korlát könnyen összekeverheti a gazdasági függést a leplezett munkaviszonnyal. A szabály egyszerű, csak éppen nem biztos, hogy elég pontos.
Az illetékkötelezettség a szerződés aláírásával keletkezik, fizetni viszont csak a NAV fizetési meghagyása után kell. Összefoglaljuk a mértéket, a határidőket, a részletfizetést és a kedvezményeket.
Dr. Illés Géza Márton szerint a bejelentett 1 és 1,5 százalékos kulcsból önmagában nem dönthető el, hogy a vagyonadó alkotmányos-e. Ehhez a végleges törvényszöveg kell.
Dr. Szarvas Eleonóra Aliz szerint a maglódi döntés azt üzeni az önkormányzatoknak, hogy változtatási tilalmat csak szabályos jogalkotási eljárásban lehet elrendelni.
Dr. Altorjay Luca szerint a jelzálogtörlési engedély késedelmes kiadása miatt csak akkor fizet a bank, ha a károsult bizonyítja a kárt, az okozati összefüggést és a kárenyhítést.
